A BARF (nyers) etetés

A BARF (nyers) etetés

A mai kutyatartók közül egyre többen szembesülnek azokkal az állategészségügyi problémákkal, amelyekben kedvenceik szenvednek. Az antibiotikumos kezelések drasztikus terjedése, a krónikus bőr-, szőr betegségek és bakteriális megbetegedések egyre nagyobb számban történő jelenléte. A leukémia, a parvovírus, a különféle máj-, és vese betegségek valamint a különböző rosszindulatú daganatok egyre gyakoribb diagnosztizálása. Erre lehet alternatív megoldás a BARF etetés.

Ez mind-mind figyelmeztetés, hogy a házi kedvenceknek egyre sérülékenyebbé válik az immunrendszere és nem képesek természetes védekezéssel reagálni a szervezetüket ért hatásokra. A felelős klasszikus állatgyógyászat és az állat-természetgyógyászat álláspontja abban megegyezik. Mégpedig, hogy az immunrendszerben történő változások okát elsősorban az állat táplálékfelvételében történő változásokban kell keresni. Az egyike az okoknak, amit elsőként kell vizsgálni az “üzemanyag”, amiből a kutya szervezete táplálkozik.

A mai gazdik, a termékek reklámjaitól zsongó fejjel, hajlamosak elfelejteni, hogy a kutyáik ősei a vadonban éltek. Vadásztak, főként nyers hússal, nyers növényekkel táplálkoztak és ennek megfelelő fejlődött ki az emésztőrendszerük. Annak az egyszerű statisztikai ténynek pedig nem nagyon örülnek a tápgyártók, hogy amíg termékeikkel nem jelentek meg ekkora mennyiségben és ilyen minőségben, mint jelenleg, addig nem volt a kutyák között ennyi degeneratív betegség és bőrprobléma.

Közismert tény, hogy a jelenleg kereskedelemben kapható állateledelek túlnyomó része mesterséges aromákat, színezékeket, adalékanyagokat, tartósítószereket és különféle vegyi anyagokat tartalmaznak. Ezek nagy részét az állatok szervezete nem tudja kellőképpen feldolgozni, és komoly negatív hatással vannak az immunrendszerükre.

A BARF eredete

A BARF (nyers) etetés
A BARF (nyers) etetés

Maga a BARF elnevezés és a módszer származási helye az Egyesült Államok, ahol egy lelkes kutyatenyésztő a fenti okoknál fogva a tenyészetének száraz és konzerv tápokkal történő etetését megszüntette. A kutyái teljes táplálását a saját autodidakta elgondolása alapján megreformálta és a módszerét elnevezte “Born Again Raw Feeders” -nek, ami annyit tesz, mint: “a nyers táplálék újjászületése”. A BARF étrend valójában egyfajta visszatérést jelent a kutyáknak a domesztikáció ősi étrendjéhez. Ugyanis a biológusok szerint egy szervezetnek legalább 10.000 évre van szüksége ahhoz, hogy egy teljes táplálék összetevő változáshoz alkalmazkodni tudjon. A mai kutyatáp gyártás még 100 évnyi történetet sem mondhat el magáról, viszont figyelemre méltó módon a kutya faj történetében még soha nem volt olyan rohamos egészségkárosodási folyamat megfigyelhető, mint az utóbbi 60-80 évben.

A BARF etetés tehát a kutya táplálékának nyers formában történő fogyasztását jelenti. Olyan táp házi- vagy ipari előállítását, amely igyekszik hasonlítani arra, amit a kutyák még azokban az időkben ettek, mielőtt napjaink imádnivaló társállataivá váltak.

A biológusok, genetikusok és állatorvosok szerint a kutyák genetikailag valójában még mindig a domesztikáció kezdeti, több ezer évvel ezelőtti étkezési szokásaira és táplálék összetevőire vannak bekódolva. Fogazatuk, nyál- és gyomorsav összetételük és mennyiségük, a gyomruk és az emésztőcsatornájuk valójában még mindig az akkori élelmezés szerint működik egészségesen.

A BARF célja

A BARF étrend elsődleges célja, hogy az ember megfelelő arányban és összetételben biztosítsa a kutya táplálékában a nyers élelmiszerek, szerves húsok és csontok, a zöldség és gyümölcs keverékek széles skáláját, más probiotikumokkal és antioxidánsokkal együtt.

Ez akkor sikeres, ha a táplálék leginkább hasonlóvá válik ahhoz a természetes zsákmányhoz, amely táplálta a kedvenceinket az evolúciójuk során.

A BARF (nyers) etetés
A BARF (nyers) etetés

Fontos különbség a különféle ételmaradékokból vagy ipari kutyatápokból kialakított és a BARF étrend között, hogy az utóbbiban megtalálhatóak az élő enzimek, mert nem pusztulnak el a főzés, szárítás, hőkezelés során. A nyers tápanyagokban a vitaminok, ásványi anyagok, aminosavak megmaradnak eredeti állapotukban, ami a nagyüzemi eljárással gyártott tápokról nem mondható el. Pedig ezeknek a természetes anyagoknak jelenléte a kutyák javát szolgálják. Javítják az emésztésüket, erősítik az immunrendszerüket, anyagcsere folyamataikat és segítséget jelent a sejtmechanizmusaik újjáépítésében. Ennek eredményeként az élő enzimekkel kiegészített nyers étrend segítségével meghosszabbítható házi kedvencünk élete.

A BARF etetés előnyei

A BARF étrend bevezetésének tapasztalatairól a kutyatartók levelezőlistákon, fórumokon osztják meg egymással, és az érdeklődőkkel tapasztalataikat.

A legjellemzőbb változások között említették:

  • A kutyának nincs „kutyaszaga”.
  • A csontos, porcos, nagyobb húsdarabok rágása, tépése természetes fogkefeként is funkcionál, erősíti az állkapocs, a nyak és a váll izmait.
  • A rágással eltöltött idő alatt a gyomor felkészül a táplálék megemésztésére, az emésztőnedvek termelődésére.
  • Kevesebb, szilárdabb széklet.
  • Csökkenő állatorvosi költségek.
  • A nyers étrend olcsóbb, mint a konzerv, vagy táp.
  • A kölykök fejlődése kiegyensúlyozottabb, egyenletesebb, a nyers étrend mellett nem jelentkezik a csontokat, ízületeket megterhelő gyors növekedés.
  • A nyers koszttal megakadályozhatjuk, hogy a kutya habzsolja az ételt, vagy fuldokoljon tőle. Ha rágnia kell, lassabban fog enni.
  • A korábban enervált, lustább mozgású kutyák „életre kelését”, a korábbinál sokkal mozgékonyabbak, energikusabbak lesznek.
  • Megszűnnek az allergiás tünetek.
  • Jelentősen csökkennek, vagy megszűnnek az ízületi gyulladások, fájdalmak.
  • A kutya jól tartja a normál súlyát.
  • Megszűnik a kellemetlen kutyaszag.
  • Hosszabb életűek lesznek.
  • A szukák jobban viselik a vemhességet.

Az ellenzők és a hátrányok

Ellenérzések természetesen vannak. Például a több millió kutyatulajdonosnak, akik egy egész életen keresztül hittek abban, hogy csakis az iparilag előállított ‘teljes értékű’, ‘prémium’ és más hasonló jelzőkkel ellátott táplálék a legmegfelelőbb a kutyáiknak. Vagy a másik tábornak, akik mindenféle ismeretet és információt nélkülözően, gyakorlatilag főzött/sütött/fűszerezett konyhai maradékkal biztosította a kutyája táplálékát – nehezen nyílik ki a szeme erre az újdonságra.

Állategészségügyi szempontból a székrekedés, hasmenés, szilárd csont okozta nyelőcsősérülések, a kalcium, cink, jód esetleges hiányát szokták negatívumként emlegetni. Ezek azonban csak akkor lehetnek helytállóak, ha a BARF táplálék nem megfelelően van előkészítve, nem jó arányban vannak az alkotórészek keverve és az ásványi anyag összetétel egyoldalúvá válik. Az esetleges ásványi anyag hiány kezdeti tüneteket pedig a gazdi nem veszi észre és nem ellensúlyozza.

Másik kritikai pont a nyers húsban esetlegesen fellelhető bélféreg lárvák veszélye. Ez természetesen nagymértékben függ az adott haszonállat tartási körülményeitől és élelmezésétől, a feldolgozó vágóhíd és hentes üzem higiéniai és technikai színvonalától. A rendszeres féregtelenítő módszerek alkalmazásával tovább csökkenthetők a veszélyek.

A BARF és fertőzések

További szkeptikus ellenvélemény, hogy a BARF módszer használatával az állatról az emberre terjedő fertőzések aránya megemelkedhet. Erre a mai civilizált állattartói körülmények között sokkal kisebb az esély, mint esetleg 2-3 évtizeddel ezelőtt lehetett volna. Az elméleti feltételezésnek a valós veszélyét idáig semmilyen statisztikai felmérés és adat nem tudta alátámasztani. Ellenkezőleg, ma már bizonyított tény, hogy a szalmonella és más, az ételekben terjedő baktériumokat a kutyák emésztőrendszere minden további nélkül elpusztítja.

Az ellenzők egy csoportja előszeretettel hivatkozik a saját kutyájának azon szokására, hogy szinte vegetáriánus módon táplálkozik, és már nagyon kevés hasonlóságot mutat az eredetileg húsevőnek (Carnivor) nevezett farkassal vagy kutyával. Ezek az indoklások megfeledkeznek arról, hogy a vadon élő farkasok legutóbbi megfigyeléseiből kiderült: Az egyébként főként növényevő zsákmányállatok belének és gyomrának tartalma mellett jelentős mennyiséget esznek erdei gyümölcsöket, gyógynövényeket, gyökereket, füveket, bogarakat és növényevő állatok ürülékét.

A tápgyártók propagandájában többnyire az szerepel, hogy a kutyának a naponta szükséges tápanyagok mindegyike megtalálható az általuk gyártott tápban. Csakhogy nem minden tápanyag összetevőt szükséges rendszeresen, naponta bevinni a szervezetbe. Bizonyos anyagok bevitele heti vagy havi rendszerességgel történő fogyasztása sokkal jobban megfelel egy kutya életműködési ritmusának, mint a naponta mindenből- mindig kényszerű gyakorlata.

Kétségtelenül hátránynak mondható, hogy a rohanó világban élő, elkényelmesedett és szinte mindent készen elváró és megkapó ember számára egy fajta nehézséget és idő / energia igényt jelenthet kedvencének a megfelelő  BARF táplálás összeállítása és naponta történő elkészítése. De a mélyhűtött húsok és húsipari melléktermékek alkalmazásával, a profi módon előkészített és kereskedelemben kapható gabonaipari termékekkel, valamint a háztartásban, kertben egyébként is megtalálható zöldség, gyümölcs felhasználásával az elképzeltnél sokkal könnyebben megvalósítható a kutya számára rendkívül egészséges BARF táplálkozás, mint ahogyan az első pillanatban gondolható.

BARF tippek és szabályok

  • Egy adag ajánlott összetétele:
    40% nyers húsos-csont (farhát, nyak, marha szegy)
    30% nyers zöldség-gyümölcs (apróra vágott répa, saláta, cukkini, alma, banán)
    30% nyers hús (csirke, marha, birka, nyúl)
  • A táplálék mennyisége = a felnőtt kutya testtömegének 2% / nap
  • A táplálék mennyiségét mindig naponta 2 részre elosztva kapja a kutya
  • A legjobb étrend kiegészítő a zöldkagyló por
  • 3 naponta a hús helyett azonos tömegű máj, szív, vese is adható
  • 1-2 teáskanál joghurt, sovány túró, olívaolaj változatossá teheti az étrendet
  • Ajánlott a bogáncsvirág olaj, olívaolaj, lenmagolaj, ligetszépe olaj használata
  • Hetente 1 alkalommal a hús adag 50% lehet nyers hal is
  • 1-2 főtt vagy nyers tojás, a héjával együtt összetörve, hetente kerülhet a táplálékba
    (ez kiváló fehérje, vitamin, ásványi anyag és kalcium hordozó)
  • Pitypang, zsályalevél, citromfű, mentalevél, szederlevél, málnalevél, csalán, kapor, petrezselyem és kamilla tölthetik be a fűszerek és ízesítők szerepét
  • Amelyik kutya a kezdetben nem szívesen eszi a zöldséget, annak ajánlatos a húsadagot ledarálni és abba keverni a zöldségeket, vagy kevés tonhaldarabbal vagy májjal ízesíteni
  • Zab, árpa, köles, rozs, kukorica dara, kókusz reszelék, (vagy ezek ‘pehely’ változata) íróval, kecsketejjel vagy répalével történő keverékével heti 1 alkalommal helyettesíthető a zöldség mennyiség 50%-a
  • Paradicsom, hagyma, avokádó ne szerepeljen az étrendben, mert ezek mindegyike tartalmazza a ‘solatin’ nevű méreganyagot, amely káros a kutya emésztőrendszerének
  • Burgonyát csak is kis mennyiségben és főzött állapotban szabad a tápba keverni

Alapvetően daganatos kutyák táplálásakor is erősen ajánlott visszatérni a természetes tápláláshoz, ami lényegében a BARF.

(forrás: kutya.hu)

Kérjük, engedélyezd, hogy sütiket (cookie-k) használhassunk. Ezek segítségével honlapunk használatát pontosabban tudjuk mérni, így teljesebb körű és személyre szabottabb szolgáltatást tudunk nyújtani. Weboldalunk használatával jóváhagyod a sütik használatát. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás